Előzmények

Szombathely Középhegyi utca egyik oldalán húzódó erdő egy részét 2017-2018 körül kivágták. Első gondolatom az volt, biztos a Johanneum evangélikus diakóniai központ terjeszkedik, mivel a kivágott erdőrész pont szomszédos a központtal.

De időközben megjelent egy óriásplakát méretű tábla a sarjadó fehér akácok között, hogy itt 168 mFt támogatással a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) által az EFOP-2.1.1-16 pályázat keretében „Égszínkék Búzavirág Speciális Gyermekotthon” néven futó projekt fog megvalósulni.

Ugyanakkor nem történt jó ideig semmi, míg 2019 végén a megyei napilapban jelent meg egy cikk, amely a gyermekotthon létesítése elleni tiltakozó akcióról tudósított. A tiltakozás eredménye lett, hogy a 2019. évi novemberi rendes közgyűlés egyhangúlag (egy tartózkodás mellett) elfogadott egy határozatot, amely értelmében kérik, hogy az SZGFY álljon el a tervezett helyszínen történő megvalósítástól. 2020 elején az átlátszó cikke alapján már úgy tűnt, hogy az előkészületek ellenére, nem fog megvalósulni az eredeti projekt.

Gyermekvédelem infrastruktúrális helyzete, a projekt indokoltsága

A projektet megelőzően részletes tanulmány készült a projekt indokoltságával kapcsolatban. Egyszerű állampolgároknak is érdemes elolvasni a részletes, sok szempontot ismertető megvalósíthatósági tanulmányt. Legfontosabb megállapításai:

A 80-as évek végére kialakult gyermekvédelmi intézményrendszer főként nagy létszámú bentlakásos gyerekcsoportok kialakítására törekedett. A sokszor régi épületekben, kastélyokban kialakított rendszer kiváltása már a 90-es években megkezdődött, melyet a Gyermekvédelmi Törvény (1997.XI.1) is kötelezővé tesz.

Ez részben a nevelő szülőknél történő elhelyezés egyre növekvő arányát jelenti (jelenleg kb. 60%), a nem nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek esetén pedig kisebb létszámú gyermekotthonok és lakásotthonok kialakítását. Ez az SZGYF esetében közel 9 000 gyermeket érint (összesen körülbelül 23 000 gyermek érintett, a kétharmadukról az SZGYF intézményrendszere gondoskodik).

A kiváltás nehézségeit fokozza, hogy az érintett gyermekek között vannak olyanok, akik koruk, vagy személyiségfejlődési zavaruk miatt speciális ellátást igényelnek. A még kiváltásra szoruló intézmények között jellemzően nagyobb arányt képviselnek az utóbbiak.

A Szombathely Középhegyi útra tervezett „Égszínkék Búzavirág Speciális Gyermekotthon” létrehozása is egy intézményi kiváltás melynek eredményeként egy új, a törvényi előírásoknak megfelelő gyermekotthon jött volna létre 3-18 év közötti speciális nevelési igényű lányok részére.

A projekt tanulmánya több helyen is foglalkozik a projekt társadalmi elfogadottságának a kérdésével. A részcélok között szerepel

„Társadalmi elfogadottság erősítése – Cél, hogy a gyermekotthonok kialakítása, megnyitása is a lehető legszélesebb partneri körben valósuljon meg. Cél továbbá, hogy a kialakításra kerülő gyermekotthon a település integráns része legyen, lehetőleg központi helyen kerüljön megnyitásra. Az elfogadottság erősítésével és a központi elhelyezkedéssel a gyermekek sem érzik kívülállónak magukat. „

Ugyanakkor – valószínűleg a korábbi tapasztalatok alapján-  a kommunikációs terv kiemelten kezeli a lakossági tájékoztatás kérdését, mint az egyik legkritikusabb pontot.

„A település lakosságának tájékoztatása a legneuralgikusabb része a kommunikációnak, előfordult már lakossági ellenállás gyermekotthonok létesítésével szemben. A projekt előkészítése során lezajlott lakossági érzékenyítés (ld. 3.1.2 fejezet) mellett rendszeres időközönként szükséges a települési önkormányzat bevonásával lakossági fórumot tartani, ahol a fejlesztés előrehaladásáról kell számot adni. Indokolt lehet az átadást megelőzően a gyermekotthonba bejárást szervezni, illetve adott esetben a megnyitást követően egy kisebb rendezvény keretében a település lakosai megismerkedhetnek a gyermekotthon lakóival és munkatársakéval”( 83. oldal)

A tanulmány szerint a lakossági ismertető megtörtént, a lakókörnyezet negatív hozzáállása nem ismert. A megtartott lakossági fórumon érdeklődők voltak jelen. A tájékoztatás 2016.07.18. napon történt, a tájékoztatóról jegyzőkönyv került felvételre.

A valóságban azonban széles körű lakossági tájékoztatás nem volt. Talán ez nem véletlen történt így, de az is lehet, hogy az egy – valószínűleg nem túl széles körben meghirdetett – tájékoztatót elegendőnek tartották az SZGYF részéről.

2019 nyarán mindenesetre fordulatot vett a projekt megvalósítás társadalmi elfogadottsága (bár eddig ismeretlen volt a környék lakóinak a projekt véleményem szerint). Több helyi internetes fórum is foglalkozott a jó ideje megrekedt építkezéssel. A nyugat.hu cikkében lakossági információk alapján már elektromos kerítéssel körbevett gyerekotthonról írnak, később a vaol.hu oldalán pedig már drogos fiatalokról. A megrekedt beruházás kérdése az országgyűlés elé is került.

Két vízi-közmű társulat nevében indítottak tiltakozó petíciót Dercsárné Jávorics Ágnes szervezésével, aki az akciót azzal indokolta, hogy a családi házas övezetbe nem való „egy olyan létesítmény, ahol drogos, szenvedélybeteg fiatalok laknak és ki-bejárnak az intézményből”.

A két közmű társulat nem közvetlen szomszédja az ingatlannak, azok valójában a petíció szervezője által is érintett kb. 500 méteres körzethatáron lévő társulások. Közvetlen szomszéd ekkor valójában csak a Johanneum evangélikus intézmény volt gyakorlatilag, ahol sérült gyerekek és nyugdíjasok elhelyezését biztosították.

A petícióval ugyanakkor elérték azt az aláírás gyűjtők, hogy a kérdés a 2019. évi novemberi önkormányzati közgyűlés elé kerüljön. A gyermekotthonnal kapcsolatos lakossági ellenállás előtt meghajolt a városvezetés. A Szociális és Lakás Bizottság is ellenszavazat nélkül támogatta az előterjesztést, hogy az SZGYF felé jelezzék, a város nem támogatja a gyermekotthon létesítését a kijelölt helyszínen. A közgyűlés egyhangúlag támogatta az 508/2019 sz. határozatával, hogy más helyszínen valósuljon meg a beruházás.

Mindamellett, hogy erre az időre valójában anyagi okok miatt is zsákutcába jutott a megvalósítás, milyen lehetőségei lett volna az önkormányzatnak?

Az első, hogy egy teljes körű tájékoztatást kezdeményeznek a lakók irányába. Egyértelmű, hogy az első lakossági tájékoztatót meg kellett volna ismételni az ott megjelent szakértőkkel. Ismertetni kellett volna a megvalósíthatósági tanulmányt, meg kellett volna mutatni, hogy milyen intézmény kerül kiváltásra és az ország más részein milyen megoldások születtek, ezeknek mik a tapasztalataik.

Az nyilvánvaló volt, hogy mind a petíciót, mind a politikai vitát úgy rendezték, hogy a résztvevő felek valójába semmit nem tudtak a pontos megvalósításról. Ennek az ismertetése ugyanakkor nem történt meg. Ebben hibás az SZGYF-is, mivel ennek az útnak a folytatása helyett már talán más helyszínben gondolkodott. Annak ellenére, hogy az előkészületek már megtörténtek ezen a területen és az építkezésnek –sikeres közbeszerzés esetén- már folynia kellett volna.

A 2019-ben megválasztott új „baloldali” városvezetés alapvetően érdekek mentén döntött a petíció támogatásakor az értékek helyett. Jól mutatja ezt Molnár Miklós képviselő felszólalása (részlet a közgyűlési jegyzőkönyvből):

„Neki nagyon rossz érzései vannak, amikor beszélnek róla, hogy ne itt legyen, de egyébként legyenek humánusak. Kicsit az jut eszébe róla, mint amikor a buszjáratokról szoktak beszélni. Mindenki jön azzal, hogy az ő utcájában legyen busz, de ne az ő háza előtt álljon meg. Ugye akkor, ha van buszjárat és sehol nem áll meg, akkor nincs értelme folytatni a vitát. Egyébként azt gondolja, nagyon gyorsan rövidre kellene zárni, hogy van-e egyáltalán elfogadható helyszín ebben a történetben Szombathelyen a képviselők és a lakosság számára. Önmagában innentől kezdve ez részben egy humánus kérdés, részben pedig egy másik kérdés, csak ne csináljanak hónapon keresztül úgy, hogy egyébként nagyon humánusak, de valójában egyetlen képviselő és a lakosság sehol nem akarja ezt az intézményt.”

Dr. Nemény András polgármester válaszában így fogalmaz: „Az ilyen esetekben, ha nincs jó előkészítés, akkor az önmagában már a halála a történetnek. Ez a tanulság szerinte mindenkinek”

Néhány képviselő jelezte, jó lenne, de….máshol, lehetőleg más körzetében.

Mivel ez nem városi ügy volt, ezért a tájékoztatással, vitával a képviselők csak veszthettek volna, míg ha támogatják a petíciót, akkor elfogadják a lakossági észrevételeket és nyilvánvalóan az aláírók politikai támogatását is megkapják.

Így az ÉSZ! vezette városvezetésnek egyszerűbb és kockázatmentesebb volt kiszállni a beruházás támogatói köréből.

A projekt halála

A kommunikációs nehézségek és a lakossági ellenállás mellett a projekt megvalósítása egyre reménytelenebb helyzetbe került a gazdasági problémák miatt.

A projekt tervezésekor és az induláskori időszakban a rendelkezésre álló források majdnem elegendőek voltak a megvalósításhoz. A támogatói okirat aláírásakor még 2017 év eleji kezdési időpontban reménykedtek, de már az első közbeszerzési eljárást sem sikerült 2018 előtt lefolytatni. Ráadásul ez az eljárás eredménytelen lett, mivel a felkért kivitelezők mindegyike magasabb vállalkozói díjjal számolt, mint ami rendelkezésre állt. A közbeszerzési eljárás bontási jegyzőkönyve szerint a különbség ugyan nem volt számottevő (főleg, ha figyelembe vesszük a tervezéstől eltelt időszakban meginduló építőipari áremelkedéseket), de eredménytelennek nyilvánították az első közbeszerzési eljárást.

Az elhúzódó közbeszerzés, a lakossági- és az önkormányzati ellenállás miatt több alkalommal is módosítani kellett a projekt várható befejezési dátumát. Végül 2021 júliusában történt módosítás már nem is számolt a szombathelyi megvalósítással, ott már a projekt helyszíne Velem.

A kérelmem elutasításakor már módosításra került a támogatói okirat és az új helyszín a Velem lett. Itt lakossági tájékoztatót csak novemberben tartottak, több hónappal az okirat módosítása után. A velemi lakosok alapvetően nem is az intézmény kialakítás ellen emeltek szót, hanem a várhatóan megnövekvő forgalom ellen.

Az utolsó szeg akkor került a projekt koporsójába, amikor szabálytalansági eljárások miatt a támogatási szerződés 2022 márciusában egyoldalúan módosításra került. Ekkor az eredeti 168 mFt-os támogatási összeg 161 882 eFt-ra csökkent, miközben a projekt eredeti indítási időpontjához képest eltelt 5 év alatt az építőipari infláció kiugróan magas volt.

Végül 2022 augusztusában az SZGYF maga kezdeményezte a támogatói okirat felbontását, mivel álláspontja szerint a beruházás a költségnövekedés miatt ellehetetlenül (800 mFt körüli forrásra lett volna szükség).

Adatkérésemre adott tájékoztatójukból is kiderül, hogy a többszöri újratervezés és az eltelt hosszú idő miatt annyira megdrágult a projekt, hogy ara már nem volt elegendő forrás (és egyébként helyszín sem)

„Az EFOP-2.1.1-16-2016-00007 projekt esetében a gyermekotthon felépítésének helyszíne többször módosításra került. A megfelelő helyszín kiválasztása okozta időbeli csúszás és a felmerülő többletköltségek finanszírozásának hiánya okán a projekt megvalósítása nem vált lehetségessé.

A beruházás becsült értéke bruttó 838 654 383 Ft, míg a rendelkezésre álló fedezet 160 050 563 Ft, így a hiányzó forrás összege több mint bruttó 600 000 000 Ft volt, mely összeg nem állt rendelkezésre, továbbá a működéshez szükséges bútorok és eszközök beszerzésére sem állt rendelkezésre a megközelítőleg bruttó 26 000 000 Ft forrásösszeg.

A projekt fizikai befejezésének időpontja 2023. szeptember 17, mely időpontig az építési beruházás nem volt megvalósítható, tekintettel arra, hogy a fedezet rendelkezésre állása esetén, feltételezve, hogy a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás eredményes lesz, a beruházás leghamarabb 2023. február 17-én indulhatott volna el és tervezetten 8 hónap alatt, azaz 2023. október 31-én fejeződhetett volna be, amely meghaladta volna a projekt fizikai befejezésének időpontját.”

„Adatkérése további pontjával kapcsolatban továbbá tájékoztatom, hogy az EFOP-2.1.1-16-2016-00007 támogatási program keretében 168 000 000 Ft-os Európai Uniós támogatási összeg került megítélésre, azonban tekintettel arra, hogy a projekt nem valósult meg, az addig felhasznált összeg – 15 516 794 Ft – a szerződés megszűnését követően hazai forrásból került megtérítésre”

Öt év után mit nyertünk?

Mondhatnánk, hogy a cél nemes volt (és törvényi kötelezettség is egyben), de épp nem sikerült.

Biztos vagyok benne, hogy ha a 2018-as közbeszerzési kiírás eredményes, akkor ma áll az épület és ellátottak vannak benne. Azt nem tudom, hogy a régi körülmények között vannak-e még a 3-18 év közötti lányok, akiknek épült volna az otthon. Abban biztos vagyok, hogy az elmúlt két évben nem épült más helyen egy új épület. Az ellátottak tehát biztos nem nyertek.

A magyar lakosság sem nyert, mert nem sikerült lehívni a 168 mFt-os EU támogatást és bárkinek a gyereke kerül esetleg ilyen helyzetbe, valószínűleg továbbra is a régi intézmény falai között kell élnie.

Nem nyert az önkormányzat sem, mert a választások után közvetlenül nem lett volna nagy kockázat a lakókat megpróbálni tájékoztatni, vagy legalább nagyobb erőfeszítést tenni az otthon megvalósulása érdekében. A könnyebb ellenállás, a „tuti” irányába elmozdulni éppen a választásokat követően egy „baloldali” városvezetésnek nem válik a dicsőségére.

És talán a petíciót kezdeményező, valamint az azt aláírók sem nyertek. Hacsak azt nem vesszük nyereségnek, hogy nem lett elektromos kerítés (egyes hírekben beton kerítés), és 3-18 év közötti „drogos kurvák’ sem zaklatják a családjukat.

Dokumentumtár

Megvalósíthatósági tanulmány

Rétvári Bence válasza interpellációra

Petíció

SZLB jegyzőkönyv

Közgyűlési előterjesztés

Közgyűlési határozat

Közgyűlési jegyzőkönyv

Johanneum előterjesztés

Johanneum megállapodás és a melléklete

Támogatói szerződés

Közbeszerzés bontási jegyzőkönyv

Támogató szerződés módosítások 1 2 3 4 5

SZGYF elutasítás

NAIH panasz és elutasítás

Támogatási szerződés felmondása

SZGYF válasz felmondás okairól, költségeiről